A közelgő ünnepekre hangolódva ebben a cikkben szeretném bemutatni nektek az erdélyi húsvéti hagyományokat. képforrás: filantropikum.com
A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep. A Biblia erről az időszakról Jézus keresztre feszítéséről majd feltámadásáról ír. És mivel erdélyi lakosság legnagyobb része ezt a vallást gyakorolja, természetes, hogy méltó módon emlékeznek erre a napra. Emiatt az egyik leghíresebb helyi esemény a csíksomlyói búcsú, amit Húsvét utáni a hetedik vasárnapon tartanak meg több mint 450 éve.
A székelyek számos ünnepi hagyományt őriznek még. Ezek közül érdemes kiemelni a Szentsír állítását és őrzését. A szokások kialakulása a középkorra tehető, amikor úgynevezett misztériumjátékokat adtak elő, amik valójában liturgikus drámát jelentenek. Idővel ezeknek a széthullását segíti elő ma ez a hagyomány. Ma már ezeket a Szentsír állításokat és őrzéseket leginkább a csiki és gyergyói falvakban állítják fel. Ezeknek az őrzése vasárnapig a fiatal férfiak dolga.
Azok a szokások, amelyek a gyerekeknek szólnak általában olyan játékok, amelyekben hangsúlyos szerepe van a húsvéti tojásnak. Ezek közé tartozik például: a tojásgurítás, a tojásösszeütés és a tojásdobálás. Az egyik népszerű játékhoz két tojásra van csupán szükség. Ezeket két legény összeüti és az nyer, akinek a kezében ép marad a tojás. Ezeket a játékos hagyományokat már az 18. században is művelték.
A régi szokások közé tartozik még a tűz és a víz szentelése. A vízszentelésnél pedig nagyszombaton új vizet szenteltek. Később a felszentelt vízből a gyerekek piros tojásért cserébe vittek a házakba. Úgy tartották, hogy aki elsőként ivott belőle, szerencsére lelt.
Tavaszköszöntő és egyben húsvéti hagyomány még a zöld ág ajándékozása. Ehhez nem határoztak meg személyt, hely sincs meghatározva, az ajándékozás céljajelképezze a megújulást és az újrakezdést. Tehették az ágakat a házfalra, a kapura vagy akár ruhadíszként is alkalmazhatták. Ez a szokás egyben védelmet is jelentett a gonosztól, és a boszorkányoktól, ugyanis a hagyomány szerint ezzel távol tarthatták őket környezetüktől.
Szimpatikus hagyomány még a mátka vagy a koma választása. Ezzel a legények vagy a leányok örök barátságot fogadnak egymással, amit azzal pecsételnek meg, hogy egy tojást vagy bármilyen más személyes tárgyat adnak egymásnak. A fogadalom fontos szempontja, hogy nem szabad ugyanolyan értékű dolgot adniuk egymásnak, mert akkor csak „kicserélés” történik. Az esemény alkalmával egy-egy régi, ugyanakkor rövid verssel is jelzik a barátságukat.
És természetesen sehol sem maradhat el a hajnalig tartó bálozás, táncolás evés-ivás. A hagyomány szerint egyházi ceremóniák után a legények bálba hívják a leányokat. Éjfélkor pedig viszonozzák a leányok egy bőséges lakomával.
Számos más érdekes hagyomány kapcsolódik még a húsvéthoz. Bátran buzdítunk mindenkit arra, hogy próbálja ki a fentebb említett játékokat. Jó lehetőség ez arra, hogy a családok és a barátok jobban megismerjék egymást, miközben együtt élik át a húsvéti időszak örömeit.
Akinek esetleg még nincs húsvéti verse annak szeretettel ajánlom ezt az erdélyi locsoló verset:
Erdély közepében kinyílott a rózsa,
Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája.
Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva.
Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot,
ez terem a magyar népnek édes szabadságot.
Szabad locsolódni? :)
Üdvözlettel:
a Fatálak Birodalma csapata
